Én csak színezek meg rajzolok...

Most már ott tartunk, hogy a gyerekekkel üzenget nekem, hogy mit is kellene csinálnom. Jön oda hozzám énekóra előtt pár kislány az osztályból, hogy "Hamzsa mondta, hogy énekeljünk karácsonyi dalokat az órán." Én meg rájuk néztem, mosolyogtam, és megkérdeztem: "Ki tanítja az éneket?"

"Hát te, Ági néni." - felelik mosolyogva. "Akkor?" - kérdezek vissza...

Majd én szépen eldöntöm, hogy melyik énekórán mit csinálok. Én sem üzengetek Hamzsának, hogy matekórán milyen példákat oldjanak meg, vagy olvasáson milyen szöveggel ismerkedjenek meg. Vagy ez felhívás keringőre? Én is lássam el őt jó tanácsokkal a munkájához? Pl üzengessek neki, hogy mikor milyen nyelvtani hibákat vétett egy-egy nyílt szövegben? Vagy mi?

Aztán technikaóra előtt megint csak odaállt az asztalomhoz az a pár gyermek, és kérdezték, hogy mit fogunk csinálni. (Én erre mindig azt válaszolom, hogy "majd kiderül". Vagy hogy "meglepetés".) Mert hogy Hamzsa panaszkodott, hogy mi technikán és rajzon csak rajzolunk meg színezünk. (És hozzátette, hogy ő mennyi mindent csinálna velük, ha technika órát tarthatna. Aztán ki a kis f*szom tartja vissza attól, hogy kézműveskedjen?) Na sebaj. Úgy látszik, rajzolni és színezni nem szabad.
Nem is tudom. Talán számtan példákat kellene oldanunk? Vagy énekelnünk kellene? (Apropó: tavaly énekórán mindig csak énekeltek. Ritmusgyakorlat? Kottaírás? Szolmizáció? Ugyan, kérem... Mégse tettem neki szóvá.) Egyébként meg "hozott anyagból dolgozom", vagyis olyan dolgokat csinálunk technikán és rajzon is, amihez van anyag meg keret. Ez jobbára papír, olló,  és ragasztó felhasználásával történik. De igazán nem tudom, ki vitt a gyerekeknek fél dióhéjakat festeni és domborművet készíteni, vagy ki sóliszt-gyurmázott velük, vagy ki dolgozott hurkapálcikával... Igazán nem tudom, ki vitt nekik zoknikat, hogy bábot készítsünk belőle, és ki tanította meg őket hajtogatni... Mert hát mi technikán és rajzon csak rajzolunk és színezünk...

Na mindegy. Szóval most technikaórán rajzoltunk és színeztünk egy karácsonyi üdvözlőlapot, amint a mellékelt ábra is mutatja...

Úgyis előre tudom, hogy év végén majd a fejemhez vágja, hogy egész évben nem csináltam semmit. Nem baj. Majd szépen összegyűjtöm egy mappába, hogy mennyi mindent csináltam, és mennyi mindent csináltam helyette, mert hogy például tegnap is (sőt, ma is) késett a matematika órájáról, mert a kis színjátszósokkal gyakorolnak karácsonyra műsort, és hát ő a vezető... ezért én kezdtem el az órát. Pedig nem szólt senki előre, hogy tovább kell maradnom. Nem baj, csináltam. Egy köszönöm, vagy bólintás vagy bármi a részéről? Ugyan, kérem... Már bánom, hogy én nem rajzoltam meg színeztem velük matek helyett.

Annyira vidám vele az élet. Minden napra jutna valami mesélni való. Fogok is mesélni. A színezésről és rajzolásról.