A következő címkéjű bejegyzések mutatása: dal. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: dal. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. szeptember 6., péntek

A fütyörészős dal

Ezt a dalt küldöm édesanyámnak. Nem ismeri ugyanis. Nem hittem, hogy létezik még a földön olyan felnőtt ember, aki ezt a dalt még soha nem hallotta. De édesanyámnak mutattam, és semmi. Még csak nem is csillant fel a szeme, hogy "jé, ezt már hallottam". Pedig ez egy olyan ismert és közkedvelt dal. A rádióban elég volt csak így kérni: A fütyülős dal. S a keverő máris tudta, melyikre gondolsz. Vannak dalok, amikből csak egy szót, egy érzést, egy fél mondatot mondasz, és máris mindenki tudja, melyikről beszélsz. A vatdujudú attól a nőtől. :D (Értsd: How do you do a Roxette-től.)*... De neki még az sem mondott semmit, hogy fütyülnek az elején. Hát, most álljon itt az ő tiszteletére ez a nóta, mert bár nem a kedvencem, de sok év után meghallgatni nagyon felemelő érzés.

* Anno fősulin voltak bulik (tavaszköszöntő bál, gólyabál, karácsony...) és volt jó zene, és egyszer-egyszer lehetett kérni is dalt. Alattam járt kettővel a srác, szocmunkára, és már egészen jól érezte magát. Odament a DJ-hez, és csak ennyit kérdezett: Megvan a vad du ju du attól a nőtől? (A "t" és "d" hangokat jó parasztosan megnyomva.) S mindenki tudta, melyik dalt kéri. Na, ezt most nem rakom be.

2012. december 30., vasárnap

3. nap: Egy dal, ami valakire emlékeztet

Ajj, azt hittem, a Facebook-kal már kivégeztem ezt a hülyeséget... Annyi dal van, ami valakire emlékeztet... Családtagra, osztálytársra, barátra, szomszédra, jóakaróra és ellenségre, kellemes és kellemetlen emlékekkel... Most mi alapján döntsem el, hogy kire emlékeztető nótát válasszak?
Azt hiszem, beteszek ide egy olyan zenét, ami olyan emberre emlékeztet, akivel nem vagyok már napi kapcsolatban, és sosem neveztem barátomnak, egyszerűen csak ha meghallom ezt a dalt, óhatatlanul ő jut eszembe. Az emlék pedig semleges.
Illenék ide valami történetet is biggyeszteni, hogy miért pont ő, és miért pont ez a dal, igaz?
Nos, valahol 2005-ben járunk, pár hete kezdtem csak a főiskolát, és egy 24 órás sportrendezvényen vettem részt, ami alatt folyamatosan ment a zene. Egy röpke fél órára beszabadultunk a keverőpulthoz (értsd: egy számítógép vagy 1000 különböző zenei fájllal, rákötve a hangosítókra) ezzel a lánnyal, aki akkor volt végzős, és random válogattuk be a számunkra kedves zenéket. Abban a fél órában több dicséretet kaptunk, hogy milyen jó a hangulat, mint előtte s utána az egész idő alatt azok, akik eredetileg a zenéért felelősek lettek volna. No, ez a dal is abban a fél órában hangzott el, és mindenki dicsérte. Szóval Gesztenye: ezt csak itt, csak most, csak neked küldöm az éterbe:

2012. szeptember 3., hétfő

Hagyd, hogy megérintsen!

Vannak dalok, dallamok, melyeket ha hallasz, beférkőznek a szívedbe, magukba temetnek, elragadnak. Vannak dallamok, melyek akkor is hatással vannak rád, ha te teljesen más lelki állapotban vagy, mint amilyen hangulatú a zene maga. Ha szomorú vagy, a zene felvidít. Ha el vagy gyengülve, erőt ad. De ha nyugalmadban meghallasz egy melódiát, úgy is átérezheted, belehelyezkedhetsz, hogy belül egészen mást élsz át, mint amilyen vagy kívül. Néha szükség van ezekre a dallamokra, hogy hangulatot teremtsenek, hogy megnyugtassanak, vagy akár felpezsdítsenek. Néha szükség van rájuk, hogy az érzékeidet, érzéseidet más irányba tereljék. Néha kellenek ilyen dallamok, ilyen élmények, hogy lehessen belőlük épülni. Vannak dallamok, melyek meghatározzák a teljes napodat, a teljes hetedet, vagy akár a teljes életedet. A zene mindig valami mást rezegtet meg egy ember lelkében, máshogy simogat, mint egy festmény, vagy egy gyönyörűen megformált szobor. De mint ahogy egy festményt is megnézel napjában akár többször is, vagy mikor először látod, órákig szemlélődsz rajta, és raktározod a lelked mély, művészi zugában, egy zenét is többször meghallgatsz egymásután. Adódik olykor, hogy egy időre elfelejtkezel róla; más zenék, más érzések kerülnek előtérbe, de újra meghallod, és újra megragadja a lelked egy kis darabját.
Dalok, dallamok, melódiák, kottafoszlányok, hangok, harmóniák. Zenék, melyek teljessé teszik az életedet. Zenék, amelyek a részeddé válnak.

2012. szeptember 1., szombat

M, "e" nélkül. :)

Köszönöm,

 
hogy szeretsz.