2017. szeptember 2., szombat

1.

Azok után, hogy tegnap több mint egy órán keresztül hallgattam a szomszédaim üvöltözését (feltehetőleg veszekedtek, de nagyon durván), már nem sok kedvem volt leülni és írni. Eszméletlen, milyen vékonyak ezek a falak, és mennyire nem hangszigeteltek. Az én kis birodalmam (nagyjából 6 m2) mellett van közvetlenül a szomszéd lakás konyhája. Eddig csak a beszűrődő étel- és dohányszag zavart, de ma már rendesen kiakadtam rajtuk. Nem csak azt vettem észre, hogy hangosan kiabálnak, mert ennyi még talán bele is férne, hanem értettem minden szavukat. És egyáltalán nem akartam részese lenni az életüknek. Már majdnem átkiabáltam, hogy "szerintem is igaza van, hagyjátok már abba!" Nem elég az embernek, hogy egész nap gyerekzsivajt hall, még a szomszédban is egész este óbégassanak?

Az osztályomban 26 gyerek van, és sajnos több a fiú mint a lány, ami egy kicsit megnehezíti a dolgomat. Azt nem mondom, hogy egy nap után fel tudom mondani a névsort, de az biztos, hogy 5-6 gyerek már beírta magát a szívembe, vagy az agyamba. Nem lesz egy sétagalopp, de talán nem olyan elvetemültek, hogy ne találjam meg velük a közös hangot. A nap végére már két kislány is "öribarijává" fogadott, az egyikük el sem akarta ereszteni a kezemet, és nem átallotta mondani, hogy milyen jó megismerni engem. Na, majd ha megismeri a fogam fehérjét is!
Van köztük csendes, visszahúzódó gyerek is, mintapolgár is, de olyan is akad jócskán, akik (szülői bevallásra) fognak egy kis bajt csinálni.
Az órarendet még én sem tudom, nem hogy ők, annyi bizonyos, hogy hétfőn elég csak 10 órára mennem, és hospitálnom a jövőhéten még nem kell. Ellenben el kell mennem a nyugdíjfolyósító intézetbe egyes papírjaimért, szóval nem fogok egész héten a babérjaimon ülni. Állítólag orvosi vizsgálatra is mennem kell, de erről még hivatalos tájékoztatást nem kaptam, csak a kolléganőim csodálkoztak, hogy nekem még nem szóltak. Majd ha jelzik külön nekem is, akkor lépek az ügyben.

Ami a parkolást illeti: úgy látszik, mégis csak negyed óra sétával kell számolnom, ha autóval akarok menni, mert az iskola teljes környéke (gyakorlatilag úgy, mint Budapest egész területe) díjazott zóna. Akkor meg már meg sem éri autóba ülni. Pedig sok szempontból kényelmesebb lenne. Ugyanis arra a pár buszmegállóra sajnálom a teljes havi bérletet kifizetni. :(
Szomorú, de ami lakosként előny, az dolgozóként egyből hátrány lesz. Ha a kerületben laknék, örülnék, hogy napközben is van parkolóhely, de munkavállalóként frusztrál, hogy rá vagyok kényszerítve a tömegközlekedésre. Díjfizetési kedvezményt kapni pedig azt hiszem az én esetemben lehetetlen.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Pötyögj valamit körültekintően. :)