Ez egy amolyan "szeret" lista

Szeretem hallani, mikor a macskám sóhajt egyet az elalvása előtti pillanatban.
Szeretem hallgatni, ahogy csámcsog.
Szeretem belefúrni az ujjaimat a puha szőrébe.
Szeretem tudni, hogy benn alszik velem a szobában.
Szeretem neki első szóra (első nyi-nyi-re) kinyitni az ajtót.
Szeretem eldobni neki azt a kis alufólia golyót. 
Szóval úgy összességében szeretem a macskámat.

Szeretek kinézni a szobám ablakán.

Szeretek belefeküdni a frissen megágyazott ágyamba.

Szeretem egy mozdulattal elhallgattatni a tévémet.

Szeretem félig fölengedni a rolettát.

Szeretem rögtön tudni, melyik fiókot kell kinyitnom ahhoz a dologhoz, amit keresek.

Szeretem az ágyamból, a párnára dőlve nézni a filmet a laptopon.

Szeretem hangosan bömböltetni a zenét takarítás közben.

Szóval úgy összességében szeretem a szobámat.

Szeretem egy taktusból fölismerni az adott zenét.
Szeretek az első sorokban tombolni egy koncerten.
Szeretek semmi másra hallgatva zenét hallgatni.
Szeretem tudni, hogy a lejátszómon melyik dal után melyik következik.
Szeretek megismerni új énekeseket és új zenei irányzatokat.
Szeretem az elsők között megtudni, ha a közelben koncertezik egyik kedvenc együttesem.
Szóval úgy összességében szeretem a zenét.

Szeretem hallani a szél zúgását.

Szeretem nézni az ablaküvegen lefolydogáló esőcseppeket.

Szeretem figyelni a repülő madarakat.

Szeretem gyűjteni az őszi faleveleket és a fenyőtobozokat és a makkokat.

Szeretem a friss hó roppanását hallani a talpam alatt.

Szeretem a szivárvány végeit megkeresni.

Szeretem nyáron a hasamat süttetni.

Szóval úgy összességében szeretem a természetet.

Szeretek a hátamon lubickolni az éppen elég meleg vízben.
Szeretek versenyt úszni a kisgyerekekkel.
Szeretem a balatoni látképet.
Szeretem a labdát úgy odadobni a másiknak, hogy a víz jól ráfröccsenjen.
Szeretem a vízipisztolyt teletölteni, hogy utána lövöldözhessek kedvemre.
Szeretem nézni a habos hullámokat vihar idején.
Szóval úgy összességében szeretem a vizet.

Szeretek reggelente arra ébredni, hogy egy új kihívás vár.

Szeretek új ötleteken gondolkodni és keresgélni a megoldásokat.

Szeretem itthon kipróbálni azt, amit a gyerekeknek is beviszek megmutatni.

Szeretem hallani a csivitelésüket az udvaron és hallani a csendjüket leckeírás alatt.

Szeretek válaszolni a kérdéseikre, és új kérdéseket feltenni nekik.

Szeretem előre eltervezni, hogy hogyan fogom végigvinni az egész hetet.

Szóval úgy összességében szeretem a munkámat.

Szeretem elsőre kiolvasni a leírt szövegeket.
Szeretem kipróbálni a tollakat ceruzákat, többféle betűtípussal.
Szeretem beszínezni a betűk közötti lyukakat.
Szeretem kisimítani a Ferero Rocher aranypapírját.
Szeretem látni, hogy új bejegyzés született az általam látogatott blogban.
Szeretem összehasonlítani a régi írásomat a mostanival.
Szeretek verset írni.
Szóval úgy összességében szeretem a papír-írószert és az irodalmat.

Szeretek a boltokban mindent megfogdosni, még ha nem is veszem meg őket.

Szeretem a plüssállatokat szorongatni.

Szeretem a játékok leírását és szabályzatát elolvasni.

Szeretek rácsodálkozni a polcok rendezettségére.

Szeretek kirakatokat nézegetni, és ábrándozni az ott látottakról.

Szeretek minden könyvbe beleszagolni.

Szóval úgy összességében szeretek üzletekben járni, vásárlás nélkül is.

Szeretek illatosított gyertyákat és mécseseket szagolgatni.
Szeretem gyűjteni a füstölőket, és meggyújtani őket.
Szeretem az illóolajokat, és a tipikus ünnepi illatokat.
Szeretem a frissen mosott ruha illatát.
Szeretek virágot kapni.
Szeretek  végigszaglászni mindenféle parfümöt és tusfürdőt a drogériában.
Szóval úgy összességében szeretem az illatokat.

Szeretek ajándékokat venni..

Szeretem várni az ajándékozást.

Szeretem gyűjteni a karácsonyi csomagolópapírokat.

Szeretem a fenyőfa illatát.

Szeretem az ünnepi készülődést.

Szeretem izgatottan kibontani az ajándékomat.

Szóval úgy összességében szeretem a meglepetéseket.

Szeretem énekelni a dalokat, még akkor is, ha belebukok néha a szövegbe.
Szeretek úgy csinálni, mint ha tudnék dobolni, pedig nem is.
Szeretem a narrátorral együtt mondani a szöveget egy-egy sorozatban.
Szeretem megelőzni a szövegmondót, ha ismert szöveget mond.
Szeretem a kedvenc dalaim refrénjeit dúdolgatni.
Szóval úgy összességében szeretem "fitogtatni tudásomat".

Szeretek sokáig feküdni az ágyban még azután is, hogy fölébredtem.

Szeretek zenére elaludni.

Szeretek még alvás előtt olvasni vagy rejtvényt fejteni egy kicsit.

Szeretem az éjjeli lámpát és a megbízható zseblámpát a párnám mellett.

Szeretek a hátamon feküdni és nézni a plafont.

Szóval úgy általánosságban szeretek fetrengeni és aludni.

Szeretem felvenni a kapcsolatot régi ismerősökkel, akár hónapok után is.
Szeretem meghallgatni az emberek panaszait, még ha segíteni nem is tudok rajtuk.
Szeretek megoldást keresni és segítséget nyújtani a rászorulóknak.
Szeretem hangjukról felismerni az ismerőseimet.
Szeretem az illatokat, színeket, formákat emberekhez kötni.
Szóval úgy összességében szeretem az embereket.

De mindenek előtt és mindennél jobban...

...szeretem...

Őt.

Akartok egy csodát?

Én nem vagyok szerethető.

Mégis szeretnek.

Ez a csoda.

14. nap: Dolgok, amiket szeretsz/utálsz

Van egy közösségi oldal (nem a Facebook, és nem az IWIW, teljesen más jellegű dolog), ahol adnak tippeket, hogyan töltsd ki az adatlapodat magadról. "Rólad. Szeret/nem szeret" Na, oda ezt írtam igazán találóan:
"Szeretem, ha nem kell szeret/nem szeret dolgokra osztanom önmagam.
Nem szeretem, ha a képembe hazudnak."

Na jó, nem akarom ennyivel elintézni a dolgot, de szívem szerint ezt tenném.

Nagyon sok dolog van, amiket szeretek, és nagyon sok olyan is, amiket utálok. Írjak róluk listát? Össze se tudnám szedni őket.

De azért leírok egy pár dolgot, csak úgy mindenféle rendszer nélkül.

Szeretek/szeretem:

Ébredés után lustálkodni az ágyban, egész nap pizsamában flangálni, a macskámat, a macskámat dögönyözni, a macskámmal játszani, a macskámnak enni/inni adni, a macskámat simogatni, idióta sorozatokból 1-1 részt megnézni, az állatokat, a könyvillatot, az ezüst ékszereket, a narancssárga színt, a kocsimat, a szép tollakat, a különleges gyümölcsteákat, a csokit, a füstölőket, a puha plüssállatokat, a bakancsomat, a parfümömet, a hajamat, a bőrkesztyűmet, a testápolókat, a csomagolásból kibontani a dolgokat, amikor még újak, pötyögtetni a pukkanós papírt, a laptopomat, biciklizni a tavaszi napsütésben, napozni és közben regényt olvasni, az életszerű regényeket, Agatha Christie-t, Szabó Magdát és Gárdonyi Gézát, azt, hogy Hetfield velem egy napon ünnepli a születésnapját, meg Gárdonyi Géza is, a táncházakat, a népzenét, a heavy metált és a rockot, koncertekre járni, a virágokat (kapni is), a kecskéket, fényképezni, verset írni, a fehérneműs fiókomban rendet rakni, hónapok után felvenni egy olyan ruhát, amire már nem is emlékeztem, a szilvát, az elsőre kényelmes cipőt, ami nem töri a lábam, a magnómat, mosolyogni, majd' megfulladni a nevetéstől, mások tetoválásait nézni, a raszta hajat, finom édes vörös bort, vagy Soproni sört inni, ha olyan helyre megyek, a kardvirágot, a friss eső illatát, és nézni az ablak mögül, ahogy odakinn esik az eső, vagy havazik, hógolyózni, vízben lubickolni, evezni, együtt aludni a párommal, gitározni, dúdolászni, bámulni az eget és a felhőket, rámosolyogni a csecsemőkre, átadni a helyemet az idős néniknek (akik nem futnak a busz után, hanem tényleg látszik rajtuk, hogy meg vannak fáradva), hajat fésülni, a 90-es évek zenéjét, kiszárítani a rózsákat, amiket kaptam, és tudni róluk, hogy kitől mire, kirakatokat nézni, és az üzletben megérinteni mindent, ami nem is kell, a túrófagyit, a gyümölcslevest, aludni, azt az érzést, hogy egyedül én tudok egy kérdésre válaszolni pl egy vetélkedőben, hamarabb kimondani a megoldást, mint a kvízjáték résztvevője, a napszemüvegemet, együtt enni valakivel, az asztaltársaságot, a zoknikat, először felvenni egy új zoknit, a polár takarómat, a friss festék/hígító/benzin/lakk illatát, az Élet vagy valami hasonló c. filmet, Brian élete c. filmet, felismerni a magyar hangokat, beszélgetni, érdekes előadásokat hallgatni, fura dolgokról álmodni, blogokat olvasni, meg úgy általában olvasni, felismerni a helyesírási hibákat, a frissen mosott ruha illatát, a teaházakat, sétálni kézenfogva a párommal, elsöpörni a kósza hajtincset a homlokából, leszöszölni a kabátot, a 100%-os gyümölcslevet, a Toblerone-t, tollat kattintgatni, képeslapot kapni, valakit meghallgatni, akinek szüksége van rá, és ezernyi más dolgot, amit most már túlzás lenne itt fölsorolni.

Nem szeretek/ nem szeretem:

A helyesírási hibákat, a hazugságot, ha megpróbálnak hülyének nézni, a fülsüketítő zenét, a monotonitást, a gombát, a kellemetlen szagokat, a fájdalmat, a csalódást, a betegségeket, az idióta divatot, és divatmajmolást, a rap-et, a tömött buszokat és villamosokat, az indokolatlan tömeget, az idióta filmeket, az erőltetett poénokat,  az értelmetlen várakozást, a külső körülmények miatt történő késést, az "édes"-t, mint kedveskedő kifejezést, a gagyogást csecsemőkkel való kommunikáció gyanánt, a felszólító sms-eket, a kiosztó hangnemet, a trehányságot, azt, ha valaki nem tud alkalmazkodni a másikhoz, a más munkájába való belekontárkodást, az ízeltlábúakat, főleg a pókokat, a sötétséget, a magányosság érzését, az üres hűtőt, a pillanatot, amikor épp az orrom előtt zár be egy üzlet, azt, ha egy jól bevált terméket már nem lehet kapni, azt, ha valaki lemondja az előre megbeszélt programot, a belsőségeket, a rámenős ágenseket, a szórólapokat, a büdös embereket, azt, ha nincs hely a vonaton/buszon, azt, hogy januárban sosem tudom leírni azt a nyomorult dátumot, azt, ha tudom, hogy jót álmodtam, és mégsem emlékszem rá, azt, ha valaki nem tartja be az ígéretét, azt, ha valaki nem emlékszik semmire, amit mondok neki, és nem Alzheimer-kóros, azt, amikor nem tudok elaludni a Bartók rádió műsorára, mert idióta pattogós jazz megy rajta, egyedül aludni, a horkolást, a pogót, a dohányfüstöt, és a dohányszagot, ha nincsen szappan/törülköző/papír/tükör/zárható ajtó/kézszárító/víz a mosdóban, ha elszakad a szatyor füle és kiborul belőle minden, a minőséghibás árukat, ha elromlik a lift, a marcipánt, a mazsolát, ha az utcán szakad le a ruhám gombja, ha elfogy a papír zsebkendőm, azt, hogy minden ünnep elmúlik, azt, hogy itt Magyarországon nincsenek megbecsülve a pedagógusok, azt, amikor "valaki mindig mindent jobban tud", az okoskodást, az értetlenkedést, azt, ha nem hallgatnak végig és folyton belevágnak a szavamba, ha valamit 10X kell elismételnem ahhoz, hogy megértsék, a negyedóránként reklámokat egy film közben, ha nem értek valamit a filmből, és senki sem tudja elmondani, mi volt az, vagy mi hangzott el, a sztereotípiákat és azt, ha valaki nem bír kimászni belőlük még akkor sem, ha bizonyított, hogy nem igazak, a pókhálókat, ha elmegy a netem és nem is jön vissza, és ezernyi más dolgot, amit most már túlzás lenne itt fölsorolni.