2013. szeptember 11., szerda

Kutatván az emlékeim között.

Találtam egy Fehér Béla novellát, amit még a főiskolai drámapedagógia órán dolgoztunk fel, és vittünk színre... Hetekig gyakoroltunk rá, s most a kezembe akadt az agyonfirkált, szétgyűrt, kettéhajtott fénymásolt lap, melyen a szöveg húzódik, minden egyes kis bekezdés külön szerep... Sorban állnak, beszélgetnek, ki erről, ki arról, de semmiképpen sem egymással... Ezt az írást hiába kerestem interneten, nem találtam rá. Begépelni lusta voltam, ezért most fogtam, beszkenneltem az "eredeti" példányt, hátha olvasható. 
Jó szórakozást hozzá!


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Pötyögj valamit körültekintően. :)