Nem lennék jó pénztáros, főleg drogériában nem. Nem hiszem, hogy rezzenéstelen arccal, fapofával tudnám kiszolgálni a vásárlókat, ha meghökkentő vagy éppen megmosolyogtató terméket vásárolnak. Hazafelé jövet ugyanis a körúton be szoktam menni az egyik nagy lánc üzletébe, ha éppen szükségem van valamire, és mikor várok, hogy sorra kerüljek a pénztárnál, sokszor látom, hogy az előttem vásárló emberek mit fizetnek ki. Lehet, hogy valentin-nap jön, vagy valami ilyesmi, de a héten több alkalommal is voltam tanúja annak, hogy egy férfi, vagy egy párocska éppen óvszert vásárolnak... Sőt, volt egy delikvens, aki 3 csomagot is vett (és a három csomag három különböző volt... Lehet, hogy három különböző nőhöz vette?) Én pedig a pénztárost figyeltem, hogy milyen kifejezéstelen arccal tudta mindegyiket beütni, de van olyan eladó is, aki mindig ugyanazzal a kedves mosollyal mosolyog. Na, nekem ez tuti nem menne. Nem tudom, milyen arckifejezésem lenne pl az óvszert vásároló férfiak láttán, de biztos vagyok benne, hogy nem tudnám leplezni az érzéseimet, gondolataimat.
Na, ma hazafelé jövet ezen gondolkodtam. És akármennyire is nehéz néha a munkám, meg borítanak ki a gyerekek (majd erről is fogok írni valamikor), még mindig sokkal jobb és felüdítőbb, mint bármilyen más munka, mert itt nem kell takargatnom az érzelmeimet. Na jó, igazából néha kell, de csak egy átlátszó lepellel. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Pötyögj valamit körültekintően. :)